Oh, azok a borítók! - Amikor a magyar borító szebb

Általában három csoportra osztom a magyar nyelvű könyvek borítóit.
Egy: amikor megveszi a kiadó az eredeti képet. Kettő: amikor nem veszi és szerintem jobb lett volna, mert a külföldi inkább tetszik. Három: amikor nem veszi meg az eredeti borítót, de a magyar kiadás szebb, így nem is bánom.
Na, most erről a harmadikról fogok írni pár sort.



Kezdjük talán azzal, hogy ez (is) ízlés dolga, szóval lehet velem egyetérteni meg nem érteni, de ne próbáljuk egymásra erőltetni a véleményünket "csakazértis".

Mi történik az életemmel? Mi értelme az egésznek, ha nem tudom átélni a pillanatot?


Caroline (vagy Carolyn, ezen még megy a vita) Jourdan Ha helyén van a szíved könyve (egész pontosan memoárja) egy kedves történet. Nagyon tetszett a magyar kiadás borítója, szóval kíváncsiságból megnéztem vajon a kiadó megvette-e az eredetit vagy sajátot nyomott rá.
Az eredeti négy borítóval is megjelent (a szivárványos tetszik leginkább), de egyik sem tudta "lenyomni" a vidám, piros virágos verziót.

Azt hittem, a történet arról szól, hogy az orvos egy bicskával nyitotta fel a férfi mellkasát. Pedig nem. Arról szól: mindegy, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, tegyük meg, amit meg kell tennünk.

Az angol nyelvű kiadás borítói

Igazság szerint C.H. True Blood sorozatának borítóiról sok mindent el lehet mondani, de szerintem kevesen tartják őket szépnek. Leginkább "átlagos" jelzővel illetik, vagy ha a teljes sorozat összképét nézik akkor az "egységes" jut eszükbe. (Itt jegyezném meg, nekem is az egységes jut először eszembe, de ez nálam bóknak is számít néha, nemcsak egyszerű megállapításnak. Sajnos - vagy nem sajnos - azok közé tartozom, akiket bosszant ha egy sorozat borítói menet közben stílust váltanak. No, mindegy. Csak úgy mondtam.)
Nekem viszont tetszik, hogy ilyen egyszerűek a könyvek borítói, bár tényleg nem jutnának eszembe, ha a legszebbeket válogatnám össze.

Kedvenc borító a sorozatból

De talán... a hetedik könyv mégis. Attól függ, hogy milyen hosszú lehetne a lista. :)

Szerintem a hazai kiadó jobban oldotta meg a feladatot. A magyar nyelvű könyvek "kültakarói" világos (szürkés) háttérrel és szürke-vörös színekkel rendelkeznek. A címek pedig ehhez illő vörös és fekete betűkkel kerültek a borítókra.
Az eredeti, vagyis angol nyelvű könyvek több borítóval is megjelentek (például a sorozat karaktereinek képeivel is), de számomra mindegyik túl sötét. Sőt a legtöbb verziónál a fekete az uralkodó szín.
Na de kérem! Értem én, hogy fantasy, és vámpírok, és harc, és halál, és különböző lények, és rohanj-az-életedért, és még több harc... Valahogy mégis azt érzem, hogy a történethez képest a borító valami sokkal vérengzősebb, sokkal "világégetőbb" történetet ígér.
Egy szó, mint száz...szerintem a magyar verziók jobban illenek a sztorihoz.

Ééééés a végére hagytam a kedvencemet!
Kimondhatatlanul sajnálom, hogy megszűnt a kiadó és senki nem folytatta ezt a remek sorozatot. (Igazából nem is annyira magam miatt, mert én elolvasom angolul, de aki még/már nem érti eléggé a nyelvet... Bár lehet, hogy valakinek volt elég szabadideje és kedve egy rajongói fordításhoz, nem tudom.)

Nalini Singh Angyali vadász sorozatának magyar nyelvű könyvei olyan szépséges borítókat kaptak, hogy első látásra beleszerettem mindegyikbe. (Oké, a novelláskötetnél megvették az eredetit - ami szintén szép -, így az kicsit kakukktojás a többi mellett.)
Bevallom nem tudom ki tervezte a borítókat, de ahhoz kétség sem fér, hogy jó munkát végzett. Olyan emberek érdeklődését is felkeltette, akik egyébként nem sokat olvasnak.
Persze azt nem mondom, hogy el is olvasták, de legalább érdeklődtek iránta, meghallgatták miről szól. Kezdetnek ez is megteszi.