2015. november 11., szerda

Julie Kagawa: Iron Queen – Vaskirálynő

– A Vaskirály hatalmát át lehet adni, vagy el lehet veszíteni. Megszerezni nem lehet.
(Vaskirálynő)

Úgy tűnik 2013-tól kezdve évente egy Iron Fey kötet mindig bekerül az olvasmányaim közé.



Mivel még nem volt szó erről a sorozatról, röviden az előzményekről is írok kicsit.


Iron King –A vaskirály

–  Ennyi? Csak az egyik emlékemet akarod, és áll az alku?
–  Meghan – szólt közbe Puck – , ne vedd ezt ilyen könnyen! Az emlékeid hozzád tartoznak. Ha egy emléket elveszítesz, mintha a lelked egy darabját veszítenéd el.
(Vastündérek 1 – A vaskirály)

Minden itt kezdődött (nekem 2013. május első héten). Megismertük a sztori világát, aminek fő lényei a tündérek. Közülük pedig három állandó és fontos szereplő is kiemelkedik.
Ott van a Cait Sith, Kacor (a személyes kedvencem), aki hol felbukkan, hol eltűnik, de mindig segít a főszereplőnek.
A másik kettő fontos tündérünk Ash (Ashallyn' darkmyr Tallyn (fejből írtam, lehet, hogy nem pontos) és Puck (Robin Goodfellow). Előbbi a Téli Udvar hercege, utóbbi a Nyári Udvar tagja és mindketten ugyanabba a lányba szerelmesek (csak, hogy megkapjuk a klisé szerelmi háromszöget). És bár egykor barátok voltak, most ellenségek, ami több csatához – és nem csak szópárbajhoz, hanem valódi összecsapáshoz* – is vezet, de a lány kedvéért (?) együtt tudnak működni.
A szerelmük és egyben főszereplőnk pedig egy Meghan Chase nevű tini, akiről kiderül, hogy félig tündér (Oberon, a Nyári Udvar királyának félvér lánya) majd elrabolják az öccsét... és minden felfordul szegény leányzó körül.
Mehet a tündérekhez, hogy visszaszerezze a kistesóját, és míg eljut odáig, többször is harcolnia kell olyanokkal akik szerint jobban mutatna holtan. Végül persze Ethan is rendben lesz és Meghan is kinyírja az aktuális főgonoszt, vagyis a Vaskirályt... akinek a hatalma így a lányra száll.

A történet kiszámítható volt, de ettől függetlenül tetszett. Amikor Ash "meghalt", az kicsit meglepett, de egyértelmű volt, hogy visszatér majd.
Meghan... hát ő csetlik-botlik a tündérek birodalmában és a harmadik könyvre már megkedveltem, ám itt a Vaskirályban kicsit bosszantott. Ráadásul meggondolatlanul ígérgetett, amitől a fejemet (vagy az övét) falba tudtam volna verni.

Kedvenc karakterek: Kacor, Ash és Puck.

*–  Elég! –  szóltam rájuk villogó szemmel. – Azonnal hagyjátok abba! Letenni a fegyvert! Ash, nem vagy olyan állapotban, hogy verekedj. Te meg, Puck, szégyellheted magad! Sebesülttel akarsz párbajozni? Leülni, mind a kettő! És pofa be!
Elképedve pislogtak rám, de lassan leeresztették fegyverüket. Prüszkölő kacagás harsant egy fa ágai közül. Kacor nézett le ránk, és vigyorogva lengette a farkát.
–  Oberon le sem tagadhatna! – kiáltott, és macskavigyorra húzta a száját.
(Vastündérek 1 – A vaskirály)




The Iron Daughter – Vashercegnő

A nem-angolosoknak mondanám, a "daughter" nem hercegnőt jelent hanem lányt (lány gyermeket).

Majdnem napra pontosan egy évvel később kezdtem el olvasni a második könyvet, aminek már a borítója is tetszett. (A Vaskirály zöldes borítója szép volt ugyan, de maradandó élménynek nem nevezném... talán, mert nem szeretem a zöldet, nem tudom. Ennek a lilás-fehéres borítóképe viszont nagyon tetszett... olyan télies hangulatom lett tőle.)

Néztem őt, és minden más - zajok, színek, emberek - megszűnt létezni, elvesztette a jelentőségét, csak mi ketten álltunk az egész világban, Ash és én.

A történet folytatódik, hiszen Meghan ígéretett tett, hogy visszatér a tündérekhez, miután épségben hazavitte az öccsét.
Amikor elkezdtem olvasni nem gondoltam, hogy ilyen véget ér majd. Emlékszem ezt gondoltam "huh, ez aztán szerelem".
Jobban tetszett, mint az első rész. Meghan fejlődött és végre azt is felfogta, hogy nem ígérgetünk csak úgy mindenkinek, aki szembe jön az utcán ösvényen.. De nem csak ő,  hanem a többi karakter is változott valamennyit mire elértünk a végére.
Vasparipa elvesztése fájt a legjobban, mert egész megkedveltem a vörös szeműt, illetve Sage halála is elszomorított, mert bár téltündér volt, nem volt gonosz (ellenben Rowan!) és Meghannal is rendes volt.

Kedvenc karakterek: Ash, Sage, Kacor és Vasparipa

És el is jutottunk a bejegyzés címadójához.




The Iron Queen – A vaskirálynő

Víz, étel, takaró, derékalj… mi kell még a pokolba induló gyalogtúrára? Néhány emberi kényelmi cikkért ölni tudtam volna – zseblámpáért, aszpirinért, vécépapírért –, de Tündérföld továbbra sem volt hajlandó tudomásul venni emberi oldalamat, úgyhogy ezek nélkül kellett kibírnom.

Legyünk őszinték a címből már sejteni lehetett, hogy hol ér véget az aktuális könyv, és talán egy kicsit a hogyan is megvolt... nagy körvonalakban, de azért ezerrel szurkoltunk Ashnek és Meghannek.


– Goodfellow számára nyitva áll az út, akkor jön, amikor akar – pillantott Puckra Oberon. – Habár biztosra veszem, hogy úgyis tesz valami mást egy-két századon belül, amivel kivívja a haragomat.
Puck ártatlan arcot vágott, a tündérkirályt azonban nem tévesztette meg.

Nos, visszatért a gerlepár a tündérek birodalmába, méghozzá nem kisebb személyek, mint Mab és Oberon hívására. Ez már valami, mi?
(Oké, szó szoros értelembe véve nem miattuk mentek vissza, ám miattuk maradhattak).
A két udvar feje egyességet köt a lánnyal, hogy amennyiben végez a trónbitorlóval, Ash, Puck (őt Oberon száműzte, miután engedetlenül Meghan után ment) és az ő száműzetését visszavonják. (Valaki megemlíti Meghannak, hogy ilyen még eddig sosem fordult elő).
Mindezt azért ajánlják fel neki, mert hiába egyesítette a két udvar a seregét, a vas továbbra is mérgező számukra és így elég nehezen küzdenek a vastündérek ellen. Ráadásul a vas újabb és újabb területek vesz el, és ha ezt nem állítják meg, az óvérűek kihalnak.

Meghan elvállalja a küldetést, így Ash is, hiszen ekkorra már letette a lovagi esküt. Puck pedig... Hát ő is megy, mert továbbra is szerelmes a lányba.
Maghan, Ash, Puck és Kacor a vastündérek között néhány szövetségesre is lel, ráadásul kiderül az is, hogy Meghannak hatalma van felettük, hiszen sokan (a lázadók, a gremlinek) őt tekintik a jogos trónörökösnek, mivel a vaskirály neki adta át az erejét. Sőt néhány vasló is az oldalukra áll a nagy összecsapás előtt.
Aztán ahogy annak lennie kell, Meghan megtesz mindent azért, hogy végezzen a trónbitorlóval. Még majdnem meg is hal, de... végül majdnem minden jól alakul, mint a mesében és azonnal a Vaslovag című kötet után kapnánk. :)


– Persze hogy tudtam, mikor érsz ide, te leány. Azt is tudom, hogy Goodfellow mikor fogja fellökni a tizenkilencedik századi francia kandalló-órámat.
Puck összerezzent, meglökött egy asztalt, mire arról lebukfencezett egy óra, és reccsenve ért földet.
– Másodpercre pontosan – sóhajtott az Órás, és lehunyta a szemét, majd felnézett, és engem kezdett tanulmányozni fényes, kutató tekintetével.

Meghan még többet fejlődött, sőt szinte felnőtt. Megtanult harcolni is és a mágiáját is megtanulta irányítani, ami hatalmas lépés volt, és a vastündéreket is megmentette.
Viszont nekem nagyon fájt a szívem Ashért a végén. De aki egyre többször dobta le magáról az "érzelemmentes maszkját" a könyvben. Ezért hatalmas plusz pont jár.
A vaslovak feltűnése meglepett, de tetszett és remélem a folytatásban is benne lesznek.
Kacor volt a másik akit remélem még viszont látok, hiába búcsúzott el.


– Vigyázz rá, jégfiú! – mondta, még mindig hátrálva. – Gyanítom, téged se látlak többé, igaz? Jó móka volt, amíg tartott.
– Sajnálom, hogy végül nem ölhettük meg egymást – felelte Ash halkan.
Puck furcsa, nevetős hangon lehajolt elvesztett tőréért.
– Én is csak ezt bánom. Nagy kár! Páratlan párbaj lehetett volna. 

Kedvenc karakterek: Ash, Kacor és Beretva.
Kedvenc jelenet(ek): Amikor Ash a karjában Meghannal elsétál a csata után. A másik pedig, amikor Meghan azt mondja Beretvának, hogy ne mozduljon és az megmerevedik. :) Az én fejemben vicces jelenet volt.

Goodfellow óvatos, várakozó oldalpillantást vetett rá.
– Most mi lesz?
Sóhajtott és a hajába túrt.
– Dolgom van – mormolta. – Meg kell tartanom egy ígéretet. Lehet, hogy egy darabig nem jövök vissza.
– Ejha! – Goodfellow megvakarta a fejét és vigyorgott. – Jó szórakozásnak tűnik. Hova megyünk?
Most ő nézett meglepetten a másik tündérre.
– Nem emlékszem, hogy hívtalak volna.
– Az már baj, jégfiú. – Goodfellow, szokása szerint bosszantóan felnevetett. – Elegem volt a háborúból és az ölésből egy időre. Téged kínozni sokkal jobb szórakozás. 

A borítók forrása: moly.hu
A könyveket a Könyvmolykiadó adta ki.

A következő regény a Vaslovag (Iron Knight) lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése