Karina Halle: Love, in English

Ennyit értékeléssel még nem szenvedtem, de kész lett.


Először az adatok.
A könyvet Karina Halle írta és 2014-ben jelent meg magánkiadásban. A Love, in English az első könyve a Love, in English szériának. (Tudom, gyakori, hogy az első könyv egyben a sorozat címadója is (vagy fordítva), de hogy nem sikerült valami mással előállni...). A második pedig a Love, in Spanish című regény.
Érdekesség, az írónő (is) LIE-nak rövidíti a sorozat nevét, amin én mosolyogtam egy kört. Mármint a szó miatt.


“I know it’s not important, but I’m an astronomy student. I study the stars. I study light that died billions of years ago, planets and stars in other galaxies, millions of miles away. All that time and space.



Őszintén szólva a borítója nálam a tetszik-nem tetszik határon mozog az első pillanattól kezdve... és még mindig.
Egyrészt nagyon tetszenek a színek, kivéve a címet, mert az pont egy olyan árnyalata a kéknek (cián-féle) amit nem annyira szívlelek. Meg én inkább fehéret választottam volna... de mindegy.
Másrészt a lányon annyi tetkó van, hogy nem egy ilyen történet jutott volna először eszembe róla, hanem valami jóval vadabb. De végülis, illik a történethez.
Ám nem a borító alapján ítélek (nos, legtöbbször nem), ezért elolvastam és örülök, hogy így tettem.
(ps. a Love, in Spanish-nek is ugyanilyen színű a címe...)

“Any last minute advice?”
She raised a brow. “Try not to fall in love with anyone,” she said dryly.
I slowly closed the door and she sped off, honking at the bus as she drove past it.
Phfff, I thought to myself. Try not to fall in love with anyone? She obviously doesn’t know me at all.

Vera Miles a nyár elején elutazik Spanyolországba, mert szeretne új embereket megismerni, és Európából is szeretne látni valamennyit. Így Madridba megy, mert jelentkezett egy programba, ahol a nem anyanyelvű (angolul) beszélőket kell kicsit tanítgatni társalgás formájában, hogy fejlesszék a szókincsüket.
Szegény lány elkésik, de végül a busz után viszik, ahol rögtön össze is ismerkedik Mateoval (mivel már csak mellette volt üres hely). V helyesnek találja a (később kiderül 38 éves) pasit, de rögtön észreveszi a jegygyűrűjét is.

A csoport egy Acantilado nevű faluban lévő Las Palabras nevezetű helyre vonul egy teljes hónapra, hogy nyugodt körülmények között tudjanak tanulni. (Kb, mint egy hosszú nyári tábor). Egy fontos szabály van: a spanyolok nem beszélhetnek az anyanyelvükön míg ott tartózkodnak.
Vera az érkezés napján hamar kidől, de aztán felveszi a ritmust, csak úgy, mint a többiek.

I brought out my phone from my jean pocket and started writing my day down on a virtual notepad.
9:00 – 10:00 one-on-one with Jorge
10:00 – 11:00 one-on-one with Francisco
11:00 – 12:00 one-on-one with Jose Carlos (Froggy)
12:00 – 1:00 Lunch
Break (nap time?)
2:00 – 3:00 business session with Mateo (oh god)
3:00 – 4:00 business session with Antonio
4:00 – 5:00 business session with Nerea
Break
6:00 – 8:00 Dinner (two hours?)
8:00 – Evening festivities
And that was to be my first official day at Las Palabaras. Day one of thirty.
And that’s when it hit me: just what in the fuck did I sign up for?

Mateonak és V-nek van egy saját kis játéka. A férfi naponta feltesz egy kérdést a lánynak (hogy minél jobban megismerje), és V-nek nagyon tetszik a dolog, mert így legalább van valami indoka, hogy naponta beszéljenek. Közben egyre jobban beleszeret Mateoba, de folyton emlékezteti magát rá, hogy házas. Viszont a többiek (pletykás népség) azt hiszik, hogy nagyon is közel kerültek egymáshoz, mivel láthatóan van köztük vonzalom.

forrás: tumblr.com

Vera egyik új barátnője Claudia az, aki először kimondja, hogy V beleszeretett Mateoba, és azt is, hogyan néz rá a férfi amikor V nem látja. A lány továbbra is tagadja (leginkább saját magának) és azt hozza fel fő oknak, hogy Mateo házas.
Utána Mateo azt mondja, majd az esti bulin teszi fel V-nek a napi kérdést, mert ha kicsit ittas, valószínűleg őszintébben válaszol.
Vera bepánikol és úgy dönt nem megy az esti partira, de a barátai – akik nem tudják miért nem csatlakozott hozzájuk – betelepülnek a szobájába, aztán idővel a többiek is csatlakoznak... Végül Mateo is beállít, V pedig egy buta lépésre szánja el magát azon igyekezetében, hogy távol tartsa Mateot: egyéjszakás közeli ismeretségbe keveredik egy Dave nevű sráccal.
A bulinak már vége, mire V kiteszi Davet (aki nem különösebben akad fenn azon, ahogy V az egészet kezeli), viszont Mateo – aki leitta magát addigra – felhívja V figyelmét arra, hogy többre is tarthatná magát...
Később persze "kibékülnek", sőt Mateo úgy dönt marad egy extra hetet (eredetileg három hétre tervezett).


Az utolsó héten V már úgy érzi, hogy nem is akar elmenni onnan, mert jól érzi magát és most először, igazi barátokat szerzett. Ráadásul kicsit pánikba esik arra a gondolatra is, hogy Mateot talán soha többé nem látja majd, ha visszatér mindenki a megszokott hétköznapjaiba.
Jerry a program végéhez közeledve elviszi a társaságot ünnepelni és végre elcsattan V és Mateo első csókja... és egy "majdnem szeretlek" is elhangzik, de ezek után V újfent nem tud mihez kezdeni és végül előbb ott hagyja a partit.
Másnap viszont félre dobja az aggályait és hagyja, hogy Mateo szeresse és egy igazi szeretlek is elhangzik, bár ez csak még inkább megnehezíti az elválást később.

He slowly turned around. “What is love? In English.”
I raised my brows. “Love, in English, is love?”
“What is it in Spanish?”
I was so enthralled by his hypnotic eyes, I could barely remember. “Amore?”
He shook his head ever so slightly. “No. Love in Spanish is you.”

Miután mindenki hazatér Vera egy darabig várja, hogy Mateo jelentkezzen (számot, e-mail címet cseréltek), de végül ő ír rá, majd kiderül, hogy a férfi elnézte a címét, azért nem hallott felőle eddig.
Egy rövid ideig megy a levelezés és a telefonálgatás, majd V megint besokall és közli Mateoval, hogy ez is nem lesz jó. Mateo ezután azzal a hírrel hívja fel a lányt, hogy beadta a válási papírokat, sőt azt szeretné ha a lány odacuccolna Madridba.
V egyszerre boldog és retteg, de végül az út mellett dönt, ami azzal is jár, hogy az anyját és a nővérét iszonyatosan felbosszantja. Az anyja egészen addig megy, hogy közli: ha elrepül Madridba, többet ne is menjen haza. (so sweet...)
Vera elrepül Madridba. A reptéren Mateo húga várja, mert a férfinak valami közbejött, de a kezdeti feszengés után V úgy érzi kedveli őt, és talán a nő is elfogadja.

forrás: tumblr.com

Mateo és Vera viszonylag radar alatt mozognak Madridban és így kellemes időt töltenek együtt, de aztán elkövetik azt a hibát, hogy elugranak Barcelonába egy hétre.
Nem sokkal azután, hogy visszatérnek, egy pletykalapban megjelennek a strandolós képeik, ami már előre sejteti a következő bonyodalmat.
V azt tanácsolja szerelmének, hogy még mielőtt Isabel látná a lapokat, mondja el neki ő maga, de a férfi úgy gondolja, jó esély van rá, hogy a nő nem látta... és talán egy darabig még nem is fogja.

Hát Mateo bizony nem élne meg jóslásból, mert másnap este odaállít Isabel (akit Mateo húga és Claudia még azelőtt "elkap", hogy felmenne a lakásba) és akkora cirkuszt rendez, hogy talán még a környező házakba is hallják. Mateo lemegy hozzá, hogy elrendezze a dolgokat, de előtte megkéri V-t, hogy maradjon a lakásban. Természetesen a (hülye) lány lemegy, ami csak növeli a feszültséget, sőt Isabel meg is üti, aztán mielőtt Vera viszonozhatná Mateo lefogja az exét és rászól V-re, hogy "tisztelje a gyereke anyját", pedig csak visszaszólt Isabelnek.
Mateo végül hazaviszi "a gyereke anyját", majd küld egy üzit V-nek, hogy a régi házban alszik, a lánya miatt.

I leaned back against the door, shutting it with my back and letting the sobs tear through me. I couldn’t breathe.
I couldn’t breathe.
I was dying.
There was nothing.
My chest was being crushed and I was dying.
Breathe, I tried to tell myself. Please breathe.

V persze pocsékul érzi magát, de Claudia múzeumba hívja másnap, ami kimozdítja a lakásból. Már az épület előtt állnak, amikor V inkább mégis visszametrózik a lakáshoz, mert Mateo ráírt, hogy lassan hazaér.
A lány nem szól a programváltozásról, így látja amikor Mateo megérkezik egy piros kocsival, amit a majdnem-volt-feleség vezet. Aztán lesokkolja, hogy megcsókolják egymást. Kiborul, felrohan, hogy összecuccol, de végül a sírás ledönti a lábáról még a nappaliban.
Mateo így talál rá, kicsit veszekednek, aztán V az eredeti tervnek megfelelően lelép.

forrás: tumblr.com

“Please,” I cried out loud to no one. “Please make this stop, please make this stop.” I sobbed, my cries getting caught in my mouth, in my throat, in my lungs.


V végül csak Claudia lakásáig jut, ahol két hetet tölt el, míg a nő kölcsönad neki repjegyre a fizetéséből. Vagy legalábbis ez a terv, de V végül erőt vesz magán és felhívja az öccsét, járjon közben az anyjuknál egy repjegyért.
Az anyja először nemet mond, majd később azzal hívja fel, hogy mégis kap egy jegyet. V hálás neki, és bár Claudia megpróbálja maradásra bírni (még azt is elmondja, hogy beszélt Mateoval), Vera nem változtat a tervein.
Claudia és a barátja (ők szintén a Las Palabrasból ismerik egymást) még egyszer utoljára nyakukba veszik a várost este Verával, amolyan búcsúképp. (És a tesója Josh felhívja, hogy elmondja: igazából Mateo vette a repjegyet, nem az anyjuk).

V (és Claudia is) reménykedik benne másnap, hogy a reptéren Mateo is felbukkan és elbúcsúzhatnak... de a lány kénytelen enélkül felszállni a gépre. Ott aztán végül utat enged a bánatának, és egészen addig nem is figyel a környezetére, míg meg nem hallja  a mellette lévő ülésről Mateo hangját.
A férfi elmondja, hogy vele tart Vancouverbe, aztán megbeszélik, hogy még mindig szeretik egymást.

“That is okay, Vera. I love you enough to make up for it. I would never let you go without a fight.”


Őszintén szólva nem voltam teljesen elégedett a könyvvel. Vera az elején állandóan azt mondogatja, hogy Mateo házas, ezért nem lehet köztük semmi. Majd mielőtt véget érne a program, mégis? (Oké, persze, tudom kellett a folytatáshoz).
A második (és harmadik) apróság amivel nem tudtam mit kezdeni, hogy V mi a jó életnek ment le találkozni Isabellel? Még ha valami értelmeset kinyögött volna, de neeem.
Utána meg Mateot nem tudtam hova tenni ezzel a "tiszteld a gyerekem anyját" dumával. Mármint alapvetően azzal nem lett volna gondom, de leginkább az egészet nem sikerült helyretenni magamban. Az rendben volt, hogy Isabel megütötte V-t, csak az nem, hogy ezután V ingerülten mondott valamit...?
Ha nem is olyan drámaian, mint V megélte, de egyet kellett értenem vele abban, hogy Mateo baromira nem védte meg. Persze, jó, védje meg mindenki saját magát... de a pasi még azt sem hagyta neki...

Bár Vera fejlődött a sztori alatt, azért ahonnan indult... nem volt olyan nehéz feljebb lépni, szerintem.
Mateot hol szerettem, hol nem. Nem igazán sikerült olyan hű, de álompasinak látnom, ahogy V gondolta.
Claudiát és a barátját kedveltem, sőt talán a legszimpatikusabb karakterek voltak Josh mellett (akinek én simán adnék egy saját könyvet).
Mateo családját kedveltem, csak Isabelt nem (de azért őt is meg lehetett érteni valahol). V családjából viszont csak Josh-t sikerült megszeretni.